Kedves Kortárs Szakkörösök!
Egy adventi meglepetéssel szeretnék kedveskedni Nektek.
Karácsonyig minden nap új kortárs irodalmi alkotással ismerkedhettek meg, csak kattintsatok a dátumnak megfelelő képre! Jó olvasást kívánok!
Ha bármelyik elolvasása után rátok tör az ihlet, ragadjatok papírt / billentyűzetet, írjatok, majd a műveteket küldjétek el nekem! Nagyon várom!
Szeretettel: Tünde néni
(Twilight 3.0)
Nem sokat gondolkodtam azon, hogyan fogok meghalni, de ha meg kell halnom, akkor olyasvalaki miatt haljak meg, akit szeretek. Soha nem képzeltem volna, még álmaimban sem, hogy az életem ilyen örömteli és izgalmas lesz. Az egész Phoenixben kezdődött, ugyanis az édesanyámmal ott laktunk. A szüleim rég elváltak, és mivel még kicsi voltam, ezért neki ítéltek. Anyám tavaly szeptemberben újraházasodott, egy Phil nevű profi baseball játékoshoz ment hozzá. Phil nagyon kedves, de sajnos sokat kell utaznia, és bár anyám mindig velem marad ilyenkor, de tudom, hogy boldogtalan, ezért úgy gondoltam, hogy egy kis időre az apámhoz költözöm. Washington állam északnyugati csücskében, az Olympic-félszigeten van egy kisváros, Forks, ott ...
Kötelező elemek: semmi, keleti mitológiai lény, dolgok, amiket az emberek mondanak, mérgezés, mérgező
Mikor Evoa sápadtan és ziláltan beesett az ajtón, a nővére, Visha odaugrott és megtámasztotta testvérét. A kérdések ellenére Evoa pusztán annyit tudott kinyögni, hogy„Vatacumi”, majd elájult. Visha óvatosan letette az ágyra és kirohant.
Mikor odaért a Larson család házához, kopogás nélkül betört az ajtón, mire a testvérpár csak unottan felnézett. A lány a levegővel és a gondolataival hadakozva próbálta elmondani, mi történt, majd a testvérek csettintettek, és hirtelenjében visszakerültek a Cuioza házba. Visha odavezette őket az ágyhoz és hátrébb állt, figyelte őket, ahogy kezüket lassan mozgatták Evoa fölött. ...
Szeretettel gratulálunk, Csenge!
Kőleves hamuban sült pogácsával
Írta: Máriássi Csenge
Egyszer volt, hol nem volt, egy távoli ország piciny falucskájában élt egy csodaszép leány: Gerda. A lány egy kis házikóban lakott a falu szélén az édesanyjával, akivel a kapcsolata mesébe illő volt.
A lányt a falubéliek csinosnak és szépnek találták, barna haja egészen a derekáig omlott, zöld szeme pedig csak úgy ragyogott.
– Jaj, hát királylánynak kellett volna születnie! – mondta mindig a kicsi sarki bolt tulajdonosa.
A falu másik végén már a város pereme húzódott; a két területet ugyan csak egy keskeny földút választotta el, mégis mintha két külön világ lett volna. A városban lakott Hunor, a királyi sarj is. Ugyan királyi ...
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ban jártunk iskolánk Kortárs Irodalmi Szakkörének tagjaival és könyvbarát diákjaival május 13-án . A tárlatvezetés során megismerkedtünk a Wenckheim-palota és a bárói család történetével, a palotából kialakított Központi Könyvtár tereivel, működésével. A csodálatosan felújított épületben és hangulatos könyvtártermekben tett sétánk során visszacseppentünk az 1900-as évek elejére, amikor a könyvtár megnyitotta kapuit.
A mai feladat az volt, hogy írjunk történetet az alábbi fiktív kerettörténetből kiindulva.
Máriássi Csenge: Tényleg te vagy az?
Spontán utazás volt ez... Egyik nap felkeltem, és mivel volt némi félretett pénzem, vettem egy jegyet, és ide repültem Fahdishba. Amikor leszálltam a gépről, deja vu-m lett, amit nem is értettem, de nem foglalkoztam vele, csak élvezni akartam az utazást.
Ahogy sétáltam a városban, annyi érdekes dolgot láttam, ami nálunk nincs: voltak lebegő autók, sín nélküli vonatok és villamosok, különös kinézetű emberek és állatok.
Lakott a városban egy barátnőm, még régről ismertük egymást, és megbeszéltük, hogy ha egyszer erre járok, felkeresem. El is kezdtem hívni, amikor ...
Ketten vállalták kreatív írásukat, melynek kötelező elemeit kisorsoltuk:
kalóz, apró dolgok, elfeledett, paranormális, detektív; 300 szó.
Máriássi Csenge: Paranormális Detektív
Hűvös éjszaka volt, ahogy minden este hideg a tengeren. De ahogy közeledtünk a part felé, legalább a szél csendesedett. Mint az éjszakák többségében, a hajó orrán állva néztem a vizet és élveztem, ahogy a hűvös szellő lágyan simogatja a hajam. Csak élvezni szerettem volna az éjszaka csendjét, de minden éjszaka ugyanazok a gondolatok jöttek: megéri-e, hogy itt vagyok?
Megérintettem a gyűrűt az ujjamon. Még mindig hordtam, pedig talán már nem kellett volna. Megint eszembe jutott megannyi dolog. A virágok, a szerelmeslevelek, a ...
Önismereti játékot játszottunk. Senki nem tudta, mit takar az általa választott szám. Bebizonyosodott, hogy nem is olyan könnyű saját magunk kiismerése sem.
