(A logó magyarázata: KOR: a kor, amelyben élünk; T, mint tanuló, ARS (latin): ügyesség, gyakorlottság, értés valamihez, készség, képesség, tehetség, tulajdonság)

 1. Bevezetés

1.1. Irodalomoktatásunk a Nemzeti Alaptanterv tükrében

Valamennyi iskolai tantárgy ismereteket ad át, gondolkodni tanít, de a gyermekek, fiatalok személyiségének formálásában, a szépérzék, az erkölcsi érzékenység, az ítélőképesség fejlesztésében vitathatatlanul az irodalomoktatásnak van zászlóvivő szerepe. A tanóráinkon korszakokat, stílusokat, pályaképeket tanítunk, megismertetjük diákjainkat a szerzők köteteivel és alkotói törekvéseivel, megvizsgáljuk, hogyan illeszthető be az életmű vagy annak egyes elemei az adott történelmi korba, kultúrtörténeti folyamatokba.  Elemzési stratégiákat alakítunk ki, gondosan ügyelve arra, hogy ne rugaszkodjunk el túlságosan az irodalomtudomány értékítéleteitől, hiszen az érettségin elsősorban ennek ismeretéről kell majd számot adni. Ennek érdekében már lezárt életművekkel foglalkozunk, ezek alapján sajátítják el a gyerekek, hogyan kell a tartalmi összefoglaláson túl önállóan, elemző módon értelmezni a műveket. A folyamat sikeressége fejleszti az önismeretet, az anyanyelvi kompetenciát, és önbizalmat ad. Biztonságtudatot ébreszt, erősíti identitásukat az a folytonosságérzet, hogy ezeket a műveket már a szüleik, nagyszüleik is tanulták, sőt: éppen így tanulták. Mindezt egyszerre érzem nagyszerűnek és kevésnek.

Vannak szabálykövető, mindent megtanuló, a keretek biztonságát el nem hagyó diákok, akik ötöst kapnak majd az év végén, s legvégül az érettségin is. Sokan képesek lesznek felismerni a művekben rejlő esztétikai, morális, lélektani és társadalmi kérdéseket, s ezekben a saját életüket, gondjaikat. Tudnak mérlegelve gondolkodni, véleményt alkotni, a tanult ismeretek alapján szöveget alkotni. Ezzel teljesítik is a NAT követelményeit. De vajon meddig tartható fenn a kíváncsiságuk, ha csupán holt költők, s már rég elporladt írók műveivel találkoznak a közoktatás évei alatt, ha csupán az utolsó évben sikerül egy kis kortárs irodalmat beiktatni, hiszen majd kell a „mai magyar”? Vajon hányan válnak közülük maguk is alkotóvá?

1.2. Kik a kortársak, mi is az a kortárs?

 A vizsgakövetelmények szerint a kortárs az 1980-tól napjainkig terjedő időszakot jelenti. Ennek tükrében a legújabb NAT szerint Szabó Magdával véget ér a magyar irodalom. Tisztelem, nagyra becsülöm Szabó Magdát, azon kevesek közé tartozik, akikről tudomást vesz a kánon, bár nem férfi… Mégis, azóta születtek, alkottak más korszakos írók, költők, akik nélkül kevésbé lenne szép és értékes a világ.

Vörös István szerint a kortárs irodalom „azoknak a műveknek az összessége, amelyeket frissen megjelenve olvashatott el az ember, vagy amelyekről már megjelenésük előtt hallhatott, melyeknek megjelenését várta”,^[1] akiknek szerzőjét ismerhetjük a tévéből, a plakátokról, s igen, a Facebook-ról is.

A kortárs irodalom szerinte azért olvasható könnyen, mert ismert a fogalomkészlete, szóhasználata, nem kell hozzá lábjegyzeteket bogarászni. A kortárs irodalom nyelve az a nyelv, amit használunk az utcán, téren, iskolában. A világlátása olyan, amilyennek itt és most látjuk a világot. Ezzel együtt nehezen értelmezhető, mert utalásai szokatlanok, képzettársításai váratlanok, s nem feltétlenül használható elemzésükhöz az a kód-és értelmező rendszer, amit megtanul az ember Balassitól Csokonain át Radnótiig. Éppen ezért kell időt és energiát fordítani a kortárs irodalom megismerésére, értelmezésére, kódrendszerének megfejtésére.

Erre kívánok vállalkozni a KORTÁRS irodalmi szakkör és alkotókör témájú mesterprogramom megírásával és megvalósításával.

Céljaim:

• a mesterprogram megvalósítása során szakköri tematika kidolgozása

• a KORTÁRS irodalmi szakkör és alkotókörhöz foglalkozási tervek kidolgozása

• KORTÁRS irodalmi szakkör és alkotókör működtetése az 5-12. évfolyamokon

• weblap létrehozása, amelyen a szakköri tematika és a foglalkozási tervek mellett az alkotókörön létrejött produktumokat is elérhetővé tudom tenni - tudásmegosztás

2. A szakköri munka szintjei

2. 1. A bemutatás szintje

Felolvasások, bemutató előadások – előadóművészek, énekegyüttesek megtekintése a videómegosztó felületeken, szerencsés esetben a művészek meghívása. Kedvenc versek, könyvrészletek felolvasása egy adott témához kapcsolódóan. Ha igény van rá, akár egyetlen mű teljes feldolgozása is történhet a 12 hét alatt.

2. 2. Az elemzés szintje

A megismert művek közös értelmezése, elemzése.

2. 3. Az ismertetés szintje

Cikkek írása a kortárs írókról, költőkről és műveikről. 

2. 4. A megismerés szintje

Író-olvasótalálkozók szervezése, akár online formában is. Részvétel a városi, megyei kulturális rendezvényeken (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyírség Könyvtár Alapítvány, Bencs Villa stb.)

2. 5. Az alkotás szintje

Kortárs líra, próza alkotása. Ha igény mutatkozik rá, akár szét is válhat a szakköri és az alkotóköri tevékenység. 

3. Szövegfeldolgozás módjai

Valamennyi korcsoportban végig megyünk valamennyi szinten, a legnagyobb különbség a szövegfeldolgozáshoz kapcsolódó feladatokban van.^[2]

3.1. 5-6. évfolyam: Klasszikus szövegfeldolgozás: értelmezés

• rövid összefoglaló készítése

• lábjegyzetek, kommentek írása

• összehasonlító elemzés más kortárs vagy klasszikus művel

• az elemzett műhöz bármilyen módon köthető más művek, műalkotások felkutatása

• illusztráció, lapbook készítése 

3.2. 7-9. évfolyam: A fentieken kívül kreatív-produktív elemekkel is történik a szövegfeldolgozás

• olvasói levél a szerzőnek vagy valamelyik szereplőnek

• paródia, parafrázis írása

• a mű kulcsszavaival saját írás készítése

• grafikus feladatok: gondolattérkép, szófelhő, idővonal 

3.3. 10-12. évfolyam: Az előzőek mellett multimédiás szövegfeldolgozási műveletek

• képszerkesztés: illusztráció, grafika, festmény, kollázs, montázs, animált gif

• kiadvány készítése: plakát, infografika, könyvborító, újság, flipbook

• videószerkesztés: interjú, versvideó, magazinműsor, verstrailer 

4. Tudásmegosztás

Valamennyi szinthez kapcsolódik a közlés lehetősége, hiszen létrehozok egy weboldalt erre a célra. Itt információkat lehet szerezni, megjelenhetnek a beszámolók a rendezvényekről, sőt, maguk a művek is – egyrészt a kortárs szerzők jogdíj nélkül közölhető írásai, másrészt a tanulók alkotásai. Az oldalon keresztül lehetőség nyílik a nyomtatott és online irodalmi, kulturális folyóiratokkal, felületekkel való megismerkedésre, s helyet kapnak a város (megye) kulturális rendezvényeinek ajánlói is. 

A tevékenység minden szintjét meg lehet úgy szervezni, hogy abba bevonható az iskola minden évfolyama, 5-12-ig, s ezáltal az ott tanító kollégák is: olvassák a weboldalt, részt vesznek a rendezvényen, s ha kedvük tartja, akár az aktív szervezésbe vagy az alkotó folyamatokba is bekapcsolódhatnak. Természetesen alkalmanként be lehet vonni az alsó tagozatos osztályokat is. Velük két okból nem terveztem: kevésbé értek ehhez a korosztályhoz, illetve az egész napos oktatás miatt nekik délután is tanóráik vannak, a szabadidőt pedig csak indokolt esetben vesszük el a legkisebbektől.

5. A program során fejlesztendő kompetenciák

5.1. Anyanyelvi kommunikáció

Minden elolvasott sor, feldolgozott irodalmi alkotás fejleszti az anyanyelvi kommunikációt. A művek értelmezése, elemzése bővíti a szókincset. Azzal, hogy a szövegelemzés során a tanulók felhasználják és alkalmazzák a korábban már elsajátított nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat, kialakul, illetve fejlődik a beszédkészség és az igényes anyanyelvhasználat is. 

5.2. Digitális kompetencia

Nem minden esetben áll majd rendelkezésre kellő számú nyomtatott szöveg, de ez a mai Z, sőt Alfa-generációnak nem okozhat gondot. Amit el kell sajátítaniuk, az mások szövegeinek etikus felhasználása, a forrásokra történő megfelelő hivatkozások elkészítése. Meg kell érteniük, hogy a szellemi tulajdon éppúgy védendő érték, mint mások testi épsége vagy vagyontárgyai. A létrehozott alkotások, a művekhez tartozó feladatok egy része digitális tecnikák segítségével történik majd, pl. szófelhő, flipbook (lapozható pdf-füzet), animált gif, videó stb. készítése.

Az alkotók életéről, munkásságáról szintén az internet segítségével gyűjthetnek majd információkat: ezeket tudni kell értelmezni, a legfontosabbakat kiemelni, a feladatnak megfelelően rendszerezni, majd újraalkotni (pl. egy életmű rövid bemutatása során). 

5.3. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A legfontosabb, hogy alakuljanak ki érzelmek az olvasott, hallott művekkel kapcsolatosan. Az érzelmi befogadás – de az elutasítás is – alkalmas az irodalmi műveltség megalapozására. Csak az tud különbséget tenni a nívós és a kritikán aluli alkotások között, aki találkozott már mindkettővel. Ha meg tudja fogalmazni a művel kapcsolatos érzéseit, a mű által kiváltott érzelmeket, gondolatokat, azzal hozzájárulunk a tanuló érzelmi életének és személyiségjegyeinek pozitív irányba történő fejlesztéséhez. 

A projekt jó működésének csúcspontját az jelenti majd, ha lesz olyan tanuló, aki maga is képes önálló kortárs líra vagy próza alkotására. A művészi önkifejezés elsajátítása javíthatja az általános életminőséget, növelheti az önbecsülést. 

5.4. Hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás alapvető feltétele a megértés. A műelemzéshez elengedhetetlen a műben rejlő összefüggések, kapcsolati hálók, gondolati síkok felismerése, feltárása, s hogy ezek lényegének kiemelésével önállóan képesek legyünk különböző észrevételeket megtenni, fogalmakat alkotni. Ami eleinte nehezen megy csoportban is, ha eleget gyakoroljuk, egyedül is menni fog. A műértelmezések során gyakran találkozhatnak a tanulók számukra jelentéssel nem bíró, értelmetlen nyelvi és egyéb jelekkel, szimbólumokkal. Ennek legjobb ellenszere a sok-sok olvasás. A hatékonyság egyik kulcsa szerintem az akaraterő, az összpontosítás a feladatra, ezt szeretném elsajátíttatni a tanítványaimmal is. 

5.5. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Minden csoportban vannak hangadók és csöndes elmélkedők. Arra kell törekedni, hogy mobilizáljuk az utóbbi kategóriába tartozókat is: legyenek képesek hangosan véleményt mondani, érvelni, kiállni a véleményük mellett. Ha közösen kell egy feladaton dolgozniuk, meg kell tanulniuk az együttműködést, a másik kulturált meggyőzését. A különböző nézetek ütköztetése után konszenzusra kell jutniuk – vagy mindenki a maga elképzelését valósítja meg, de egyedül.  

5.6. Szociális és állampolgári kompetencia

Az irodalmi alkotások mindig jó terepei voltak a különböző viselkedési minták bemutatásának. Az általuk szerzett élmények segítenek abban, hogy meg tudják fogalmazni érzéseiket a  hazaszeretetről, a nemzethez vagy kisebb közösségekhez tartozásról, megtanulják kezelni a vallási, etnikai problémákat. Nem kell elfogadni egymás nézeteit, de meg kell tanulni tiszteletben tartani azokat.

Tematikus terv KORTÁRS irodalmi szakkör és alkotókör

[1] Vörös István: Miért olvassunk kortárs irodalmat?

https://epa.oszk.hu/00000/00016/00062/010201.htm (Utolsó letöltés: 2020. október 26.)

[2] A szövegfeldolgozásnál a Szívlapát projekt ötleteiből merítettem:

https://szivlapatprojekt.wordpress.com/(Utolsó letöltés: 2020. október 26.)